Magamról

Saját fotó
Balatonalmádi, Veszprém, Hungary
A Vecsey Kiss Mária (Vecsey K. Mária) név, amin publikálni szoktam, lánykori nevem (Kiss Mária) és asszonynevem (Vecsey Körmendi Istvánné) kombinációjából jött létre. Ezen a néven jelennek meg könyveim, fordításaim, újságcikkeim. Első verseskötetem „Félúton” címmel látott napvilágot 1997-ben, ezt követték „Kicsi madár”(próza), „Eltáncolt nyár” (vers) című köteteim, majd két gyerekirodalmi könyvecske következett: „Álomba ringató” (gyerekversek), „Timitomi, Laura és Lilla” (meseregény). A 2010-es Ünnepi Könyvhétre pedig „Kezében a kereszt, oldalán ősi kard” címmel egy - Szent Istvánról, Boldog Gizelláról és Szent Imréről szóló - verses elbeszélő kötetem jelent meg, melyet a Nemzeti Tankönyvkiadó történelmi szépirodalmi kiadványként ajánl a felső tagozatos 5. 6. évfolyam számára. Versfordításaim olvashatók a „Szép versek szép köntösben” sorozat, osztrák és skandináv szerelmes versek bársonyborítású könyvecskéiben.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvbemutató. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvbemutató. Összes bejegyzés megjelenítése

2012/02/19

Álomba ringató


„Álomba ringató” című gyerekvers-kötetem óvodásoknak és kisiskolásoknak szól. A verseket magam írtam, az illusztrációkat a lányaim – Andrea és Szilvi - készítették, mégpedig úgy, hogy a rajzok kiszínezhetők, továbbrajzolhatók legyenek, és a kis „olvasók” is részt vehessenek az „alkotásban”. A szerkesztésben pedig fiaim  – Ákos és Zoltán – voltak a segítségemre, így igazi családi munkává válhatott ez a kis könyv.....



Költögető

Kelj föl te hétalvó!
Csörgött már az óra,
kukorékolt a kakas is
pontban virradóra;
kidugta a fejét a nap,
ott pislog az égen,
fölébredtek a tyúkok is,
kapirgálnak régen;
megfőtt a kakaó,
vajas már a kifli,
csak az álmos két szemedet
ki kellene nyitni.
Mosd meg a fogadat,
húzzad a cipődet,
de az orrod ne lógasd úgy,
felsöpri a földet!
Ébredj világ lustája,
készülj indulóra,
a holnapi álmaidat
tedd a takaróra!

Timitomi. Laura és Lilla



Timitomi kicsit izgága, de jókedvű, szeretnivaló kisfiú. Két családja és két kislánytestvére van. Egyik családban anyával, a másikban apával él. A lányok is féltestvérek, hol az egyikkel, hol a másikkal osztja meg gyermeki világát. Mindkét családban szeretet veszi körül, ő is szeret mindenkit, de igazán boldog akkor lenne, ha a két családot egyesíteni tudná. Ez a törekvés mozgatja minden érzelmi rezdülését a hétköznapi és ünnepnapi igaz történeteiben.

A könyvet – tapasztalatszerzés és okulás céljából – nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is ajánlom.

Három születésnap egy tortával


Karácsonyra könyvet kérjetek ajándékba! Addigra már magatok is el tudjátok olvasni a meséket – ajánlja a tanító néni.
De sok minden történt iskolakezdés óta – töpreng Timitomi. Igaz, hogy csak két hónap telt el, de ezalatt megtanulta a betűvetést. Számolni korábban is tudott, most szépen szótagolgat, a nevét is hibátlanul írja már. Kívülről fújja az órarendet, és megtanulta az iskolai házirendet is. Új barátokat szerzett. A múlt héten gyerekzsúrba hívták, Kiskarcsinak volt szülinapja. Az asztalnál a hosszú copfos Zsuzsi mellett ült, mindegyik fiúnak az tetszik a legjobban. Timitominak is tetszik, de nem mondja el senkinek, anyának sem.
Tomi születésnapja is közeleg megint. Mindenki azt kérdezi tőle: - Mit szeretnél kapni? Apának focilabdát, papának görkorcsolyát mondott, csak anyának nem válaszolt még. Lilla kirakós kockát kap, megleste, hova dugta el előle anya. A legmagasabb polcra. Lili persze nem éri föl, de ő igen. Fölkapaszkodott a szekrény peremére, a lábával kitámasztotta magát az alsó polcon, már csak ügyesen le kellett ugrani a dobozzal. Visszatenni sokkal nehezebb volt, a kockákkal teli dobozzal a kezében nem tudott kapaszkodni, más módszerhez kellett folyamodni. Fölállt az asztalra, fölhúzódzkodott a szekrény tetejére, és onnan kandikált be a felső polcra. Ahogy előrehajolt, hogy a helyére tegye a játékos dobozt, a szekrény megbillent. Timitomi nagyon megijedt, szerencse, hogy ki tudta magát egyensúlyozni azzal, hogy hirtelen visszaugrott. Belegondolni is rossz, mi történt volna, ha fölborul az a nagy böhöm szekrény.  Hogy Laura mit fog kapni, azt nem tudja. Biztosan képeskönyvet, abból aztán olvashat kedvére. – Bla-bla-bla-bla – halandzsázik folyton, és a képeket mutogatja pici ujjaival.
Golyószórós puskát kérjek, szirénázó biciklicsengőt vagy irányítható repülőt? – tanakodik Timitomi. Aztán hirtelen odafordul anyához.
-         Már tudom, mit szeretnék a születésnapomra.
-         Halljuk!
-         Egy tortát.
-         Azt mindig kapsz. Még mit szeretnél?
-         Mást nem, csak egy tortát.
-         Hogyan? – lepődik meg anya.
-         Anya nem érted? Most nem két tortát, mint tavaly, hanem csak egyet – magyarázza Timitomi.
Anyának megrebben a szeme. – Hívjuk meg őket? – kérdezi gyanakodva.
-         Igen – bólint a kisfiú -, kitaláltad.
-         Azt nem lehet – rázza a fejét anya. – Apa már Dalmával él meg Laurával, nem velünk.
-         De akkor is. A születésnapomra. Légy szíves! – könyörög Timitomi.
-         Neki mondtad már? – enyhül meg anya.
-         Még nem, de telefonálok.
-         Hát jó. Ha apa beleegyezik.
-         Beleegyezik. Meg Dalma meg Laura is – egészíti ki anyát Tomi. – Azt szeretném, ha mindenki itt lenne. Meghívjuk mamát és papát is. Egy tortánk lesz mind a hármunknak – kuncog a kisfiú, mert előre elképzeli, hogyan fújja majd el egy szuszra az összes gyertyát a lányok orra előtt a nagy, közös tortán.

2012/02/18

Egy könyv és illusztrációi Vörösberényben

Vecsey Kiss Mária költővel és Nagy András Zoltán grafikusművésszel Kemény András, a Papirusz Book kiadó vezetője beszélgetett a Magtár Borok Házában 2011. március 11-én este. A hangulatosan berendezett épületben sokan tisztelték meg jelenlétükkel a Szent Istvánról, Boldog Gizelláról, Szent Imréröl szóló, "Kezében a kereszt, oldalán ösi kard" címü kötet bemutatóját.

Keszey János, Balatonalmádi polgármestere, a könyvben írt előszavában a következő gondolatokat jegyezte: 'Maroknyi nép vagyunk Európában. De vagyunk, és nem voltunk. Illyés Gyula meg így fogalmazott: "ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek." Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet, és létezik a magyar állam. Népünk történelmének meghatározó szakasza volt a 10-11. század, a magyar állam megalapítása, az államalapító Szent István király, az uralkodásban méltó társa Boldog Gizella és uralkodásra nevelt fiúk Szent Imre herceg élete. Városunk Balatonalmádi Szent István városa lett, melyre méltán vagyunk büszkék. Szent jobb kápolnánk a történelem vészterhes viharaiban is méltó őrzője az ereklyéknek, ápolója hagyományinknak.'

A kötet szerzöjének, Vecsey Kiss Mária költönek, az illusztrátor Nagy Sándor Zoltán grafikusmüvésznek és a Papirusz Book kiadó vezetöjének, Kemény Andrásnak kedves, közvetlen beszélgetéséböl a hallgatóság bepillantást nyerhetett a mü keletkezésének körülményeibe, a környék témához kötödö kultuszába, a szerzök terveibe, életüknek, munkáiknak részleteibe. A könyvbemutatót a történelmi verses elbeszélésböl készült bemutató és a minden széket elfoglaló érdeklödök baráti beszélgetése zárta a családiasan megterített asztalok mellett.

A beszélgetést követően a Tálentum Csoport árnyjátékos előadását láthatták az érdeklődők, Szerdahelyi Izabella vezetésével
Nagy Sándor Zoltán grafikusművész kiállított illusztrációit láthatták az érdeklödök a Magtárban

Kicsi madár


Szintén a „Z-füzetek” sorozat tagja a „Kicsi madár” című prózakötetem, amely harminchét, verstömörségű kisprózát tartalmaz. Az sem véletlen, hogy műfajként a „tárcát” jelölte meg a kötet szerkesztője, mert újságíró is lévén, nem idegen tőlem a szépirodalom és az újságírás közötti egyensúlyozgatás. A Könyvtárellátó Közhasznú Társaság ajánlója:

Vecsey Kiss Mária: Kicsi madár

„Amint az a karcsú kötet ajánlásából is kitűnik, a szerző későn kezdett el írni, hiszen az élet egyéb területein (családanyaként, munkában) kellett maximálisan helyt állnia. Ám a kötetbe válogatott tárcák azt mutatják, hogy ez az időszak kiérlelte mondanivalóját. A három ciklusba (Az írás bűvölete; Falánk tehenek; Régi óra halkan jár) rendezett, rövid, többnyire alig egyoldalas írások az ötven esztendő élettapasztalatával bíró asszony gondolatainak esszenciái. A verstömörségűvé formált, gondolatgazdag prózában a szerző kerüli a cirkalmas körmondatokat, az asszonyos locsogást. Pontosan fogalmaz, és ezzel a tömörséggel éri el a célját, az olvasó pontosan megérti, miféle „filozófia” rejlik a Katica, a Májusi cseresznye, a Szirénhang, a Kicsi madár, A falu, a Csillag és más írásainak mélyén.”

Félúton


Baranyi Ferenc ajánló soraival jelent meg első verseskötetem 1997-ben „Félúton” címmel, Balatonalmádi város alapítványának kiadásában:
„Vecsey K. Mária vers-tömörségű kisprózáitól, póztalan, áttetsző költeményeitől azt kaptam, amit a mostanság divatos költők „attrakciói”már régóta nem nyújtanak nekem: tiszta érzések tisztító hatású megfogalmazását. Lehengerlő őszinteséget. Megható kitárulkozást. A lélek csöndjét.”
Még ebben az évben kaptam a balatonfüredi Quasimodo költői versenyen egy elismerő oklevelet „Ki talál meg engem?” című versemért. E két esemény erősített meg abban, hogy érdemes komolyabban foglalkoztatni e képességemet.
E (legszebb küllemű) kötetem minden darabja elfogyott sajnos, második verseskötetem („Eltáncolt nyár”) azonban több versét is tartalmazza.


Vecsey Kiss Mária
Ki talál meg engem


Ha át is viszi foga közt a túlsó partra,
szerelem - lesz-e, aki még vágyódik arra?
Aki - nem imád - hallja a tücsök-hegedűt,
vagy el akarná rettenteni a keselyűt?
A hajaknak, verőereknek, attól félek,
nem akad fal, amiben megeredhetnének,
és hiába is feszülnék föl valahányra,
ha senki nincs, ki kíváncsi a szivárványra;
dúlt hitből lett hitetlenségtől ledől máris
a káromkodásból állított katedrális.
És ki öleli meg a lágy hantú mezőket,
amivé sírnom kell kemény sziklacsípőket?
A szívemen koloncok lógnak, vaskos súlyok,
s ki talál meg engem, ha magam mögé bújok?

Eltáncolt nyár


A „Z-füzetek” sorozatban, 2003-ban megjelent „Eltáncolt nyár” hatvannégy lírai költeményt tartalmaz. A terjesztő – a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság – a következőkkel ajánlotta:

Vecsey Kiss Mária: Eltáncolt nyár

'Kis túlzással azt is mondhatnánk, „régi költő” jelentkezik a 21. század elején, olyan poéta, aki nem kortársaihoz, hanem a száz évvel ezelőtti első Nyugat-nemzedék tagjaihoz áll közel, legközelebb talán Tóth Árpádhoz. Hagyományos témái - a természet, a szerelem, a létezés végső kérdései – rezignált hangulatú, a belenyugvás derűjét árasztó, jambikus lejtésű, kifinomult stílusú, veretes formájú költeményekben jelennek meg. Szenzibilitás és fölidéző hatású képiség, hajszálpontos ábrázolás és választékos stílus jellemzi verseit, amelyek a meglátott szépségek hű másolatai. Érett és csiszolt líra ez, csakugyan a Nyugat-hagyomány folytatása – főképp a természet- és tájversekben (A pillanat töredéke; Illúzió; Nyárvég; Havazik stb.). Impresszionista látványelemekből bontja ki a költőnő leheletfinom természeti képeit, azaz a maga lelkének lenyomatait. Vecsey Kiss Máriának nincsenek nagy ambíciói, nem akarja a világmindenség kérdéseit versbe szőni, erről vall a kötet mottóversében (Előszóra) is. Csak az évszakokról (a Kis tüzek című fejezetben), az érzelmekről (a Sikolts szívemben), az elmúlásról (az Innen, s túl darabjaiban) sző finom képeket, áttetsző, fátyolos darabokat, miközben vissza-visszautal költőelődeire, pl. Csokonaira vagy Pilinszky Jánosra. A hagyományos irályú, klasszicizáló formakultúrájú, elégikus-melankolikus tónusú, szép versek kedvelőinek való kis kötet.”


Vecsey Kiss Mária
Illúzió


Illatos réteken járok,
kezemhez érnek nyurga virágok,
talpamat fű szúrja, nem bánom,
ruhám sincs, nem baj, nem fázom.
Fejem a fénybe emelem,
nyári szél gomolyog velem,
fölkap a virágok fölé,
bólogató, hűs fák köré.
Sóhajtásom bodorodó felhő,
madárhangját küldi felém az erdő,
fülembe suttogva beszél,
lágyan simogat a szél,
megforgat, szétszór a légbe,
és elúszik velem az égbe…


....
Vecsey Kiss Mária
Kis tüzek


Kis tüzek égtek a nyárban.
Sarkukba kuporodtam hűvös éjszakán.
Röpke szikrák pirosában
a szívem is megperzselődött parazsán.
Ám utolsó öleléssel
a nyár ellobbant, s ahogy az ősz érkezett
- fájó, nyirkos érintéssel -,
forró lázat csiholt kis tüzeim felett.
....

Vecsey  Kiss  Mária
Innen, s túl


Meghallod-e már azt a hangot:
évre az év hogyan fordul;
ahogy lebeg a nagy vízen át
fényre az árny mint csikordul?
Tudod-e már, milyen a zajban
a csönd sóhaját hallani?
Tudsz-e már magadból valamit
magadnak is megvallani?
Érzed-e már az alkony szagát
elomolva a rét fölött?
Egy madár szárnya-suhogását
– az imént még itt röpködött?
Bíborkárpit az éjszakában
meglátod-e merről hasad?
Ha Isten lenéz a nagy égből,
megsejted-e benne magad?
Féled-e még, ha zörög a zár,
ha a kilincs megcsikordul,
s lebegve száll a nagy vízen át
árnyba a fény, ahogy fordul?